Pi Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét – Piscine Molitor – egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14.

Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező – a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel – valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna – és egy bengáli tigris!

Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit?

Élményeim a könyvvel kapcsolatban: Egyszer olvastam, kétszer láttam a filmet. Bevallom talán a film jobban tetszett, mint a könyv. A könyvben nekem az elején túl sok volt a szakmai, leíró rész. Jól megszerkesztett, kicsit filozofáló, elgondolkodtató mű, ami Istennel, a hittel való kapcsolatról, kitartásról, túlélésről, a természet és ember (vagy ember és állat) viszonyáról szól. Pí a hajótörés után magára van utalva a nyílt óceánon. Viszont a túlélési esélyeit megnehezíti Richard Parker, a bengáli tigris. Mondhatjuk, rövid idő alatt állatidomárnak kell lennie, különben meghal. Pí leleményessége, hite az égi hatalmakban lenyűgöző. Kísérjük végig megmenekülése történetét, és bölcsebb emberek leszünk.

Értékelésem:(10/?)

Szerintem megér egy 9,5 pontot.

Cselekmény: 9 pont(az elején említett sok leírás miatt)

Történet: 10 pont

Szereplők: 10 pont(valójában a könyv nagy részében 1 szereplőről beszélhetünk-Richard Parkert leszámítva)

Izgalomfaktor: 9 pont